2012. augusztus 3., péntek

2. Ez biztosan csak egy álom

Joon

Utánaszaladtam a lépcsőn. Elkaptam a karját és magamhoz rántottam. Csípőmet szorosan az övéhez nyomtam. Alig volt köztünk pár centi.
- Na mi a másik neved? - kérdeztem,közben pedig folyamatosan ajkait figyeltem.
Hallottam,hogy a szíve vad kalapálásba kezd.
- Miért akarod tudni? A Kata nem elég?
- Én kérdeztem előbb,cica!
- Engedj el! - utasított.
Arca játékosból komorrá vált.
- Csak vicceltem. - lassan elengedtem.
Újra megindult felfelé.
- Ijesztő.. -motyogta.
Valószínűleg azt gondolta nem értem,amit mond,de kifinomult hallásomnak köszönhetően tisztán hallottam a szót.
- Nem akartalak megijeszteni,ne haragudj!
Nem szólt semmit sem. Megállt a lakásom melletti ajtó előtt és matatni kezdett a táskájában.
- Na ne! Csak azt ne mond,hogy szomszédok is vagyunk?! - tudakoltam vigyorogva.
- Miért még mik vagyunk?
- Őőő.. izéé.. - vakargattam meg a tarkómat. - nem úgy értettem,na mindegy.
Elnevette magát.
- Gyönyörű vagy mikor nevetsz. Meg persze amúgy is. - mosolyogtam rá,mire viszont elpirult.

Kata

Utánam jött,megragadta a karomat és magához húzott jó szorosan. Szívem gyorsabb ütemre kapcsolt. Egyre nagyobbakat verdesett.
- Na mi a másik neved? - kérdezte
- Miért akarod tudni? A Kata nem elég?
- Én kérdeztem előbb,cica!
- Engedj el! - szóltam rá.
Megijedtem,hogy nekem esik és megerőszakol. Nem tudhattam mik a szándékai. Félelmetes volt.
 - Csak vicceltem. - elengedett.
Megindultam a lakásom felé.
- Ijesztő.. - motyogtam.
- Nem akartalak megijeszteni,ne haragudj! -kiabált utánam.
Nem válaszoltam. Gyorsan keresni kezdtem a kulcsomat.
- Na ne! Csak azt ne mond,hogy szomszédok is vagyunk?! - vigyorgott.
- Miért még mik vagyunk?
- Őőő.. izéé.. nem úgy értettem,na mindegy.- kínosan megvakargatta a fejét.
Akaratlanul hangos nevetés tört elő belőlem.
- Gyönyörű vagy mikor nevetsz. Meg persze amúgy is. - édesen rám mosolygott.
Éreztem,hogy fülig vörösödöm.
- K-köszönöm. - dadogtam.
Kinyitottam a zárat és belibbentem az ajtón. Ahogy becsuktam magam mögött,háttal neki dőltem és lecsúsztam a földre. Elmélkedni kezdtem.
Megivott egy kávét az étteremben,ahol dolgozom,majd kiderül,hogy egy házban lakunk,ráadásul egymás mellett van a lakásunk. Mellesleg baromi helyes,bár egy kicsit ijesztő. És gyönyörűnek nevezett. Engem?! Biztosan csak álmodom.
Belecsíptem a karomba.
- Áúúú.. Ezek szerint,nem álom.
Felpattantam,elővettem a laptopomat és bepötyögtem a nevét a keresőbe. Elhatároztam,hogy mindent megtudok róla.

Joon

- K-köszönöm.
Ennyit szólt és már be is ment.
Bementem én is a lakásomba. Bár aludni sosem szoktam,mégis volt egy ágyam. Ledobtam magam és bekapcsoltam a tévét,de egyfolytában csak Kata járt az eszemben. El kell felejtenem,nem történhet meg még egyszer ugyanaz. Kerülnöm kell,de az nagyon nehezen fog menni.  Lépteket és vihogást hallottam. Az ajtóhoz szaladtam és kinyitottam.
- Wow! Pedig csak most akartam kopogni.
- Szevasz! - üdvözölt Seungho.
- Halihó! - köszönt Mir is.
- Sziasztok! Többiek?
- Hát.. otthon. Lusták. - nevettek.
Beljebb tessékeltem őket. Azonnal szétterültek a kanapén.
- Jó kis lakás! - nézett körbe Mir. - Ó,először rossz helyre csengettünk. Egész csinos a szomszéd lány.
- Hagy őt békén!  - mordultam rá.
- Jól van,na! Csak annyit mondtam,hogy csinos.
Szeretem a srácokat,olyanok,mintha a testvérei lennének,de néha utáltam emberek között lenni. Folytonos pislogás,mocorgás. Már az agyamra ment.
Jó sokáig beszélgettünk. Iszogattunk,majd fél 10 körül benyögték,hogy mennek,mert eléggé elfáradtak.
- Üdvözlöm a többieket!
- Jó éjt! - mondták kórusban.
- Ja.. Nektek is!

Kata

Már majdnem elaludtam,mikor csengettek. Kirohantam és 2 fiúval találtam szembe magam.
- Szia! Őő.. izéé azt hiszem eltévedtünk. - közölte a magasabbik srác.
- Kit kerestek?
Előbb körülnézett,majd suttogva mondta:
- Lee Joon-t.
- Ó,hát ő itt lakik a mellettem lévőben.- mutattam az ajtóra.
- Köszönjük!
- Szívesen! - mosolyogtam és becsuktam az ajtót.
A laptopom képernyőjén egy képet véltem felfedezni,amin ez a 2 srác és Joon is rajta volt.
Tehát ők is tagjai az MBLAQ-nek. Ilyenre még álmomban sem mertem gondolni,hogy egy napon 2 idol bekopogtat hozzám,hogy a barátjukat keresik,aki szintén híres,a szomszédomban lakik és még szépnek is nevezett.
Hihetetlen.
Elmentem fürdeni,utána pedig bevágódtam az ágyba és hamar el is aludtam.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése